A bankok azokkal fizettetik meg a ki nem fizetett hiteleket, akik rendesen törlesztenek. Valószínűleg azért, mert hiába jutnak a bankok olcsóbban az euróhoz és a svájci frankhoz, nem jelentkezik csökkenő tendencia a devizahitelesek törlesztőrészleteiben.

A nyári hónapok alatt sem csökkent látványosan a törlesztőrészlet, hiába erősödött a forint. (A svájci frank árfolyama márciusban elérte a 200 forintot, augusztusra meg lecsökkent 173 forintra.) A szakértők szerint a fizető adósokat terheli a nemfizető adósok költségei is. Sajnos hazánkban nincs arra lehetősége a legtöbb banknak, mint uniós szomszédainknak, vagy az amerikai bankoknak, miszerint az állam óriási összeget utal a bankjainak. A bankok azonban nem működhetnek veszteségesen, hiszen a fennállásuk alapelve a nyereség termelése.

Egyre több a problémás hitelek száma, egy év alatt kétszer annyian váltak rossz adóssá. Egy július végi felmérés szerint 1000 milliárd forintnál is több az összege az elcsúszott hiteleknek. A több, mint másfél millió darab jelzálog fedezetű hitel közül csupán 6- 7 ezernél kezdik meg a végrehajtást. A végrehajtási eljárás végére körülbelül 1500 embert fenyegeti a kilakoltatás veszélye.