Négy főbb indoka volt a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy miért nem fékezte adminisztratív módon az elmúlt évekbeli intenzív devizahitelezést, miközben a szóbeli figyelmeztetések lehetőségével rendszeresen élt - jelezte a mai Ybl Klub gazdaságpolitikai konferenciájának panelbeszélgetésén Simor András.

Az MNB elnöke jelezte, többször is átbeszélték az elmúlt években mind az intézményen belül, mind más magyar szabályozó hatóságokkal a témakört, azaz tudatában voltak a a kockázatainak.

Simor meglátása szerint egyrészt nem lett volna hatékony a devizahitelek adminisztratív korlátozása (miközben nem is neki, hanem a PSZÁF-nak lett volna erre lehetősége), másrészt nem lett volna EU-konform, harmadrészt a külföldi tapasztalatok alapján hosszú távon egyik országban sem vezetett érdemi eredményre. Negyedrészt egy másfél-két évvel ezelőtti európai központi banki tanácskozáson is az volt a konszenzus, hogy banki eszközökkel nem lehet a devizaalapú hitelezést korlátozni - számolt be az indokokról Simor.



Az MNB elnöke még az előadásában jelezte a devizahitelezéssel kapcsolatban: nem lehet elvárni egy nemzeti banktól, hogy egyrészt azt kommunikálja, hogy felelősek vagyunk a forint árfolyamának stabilitásáért, másrészt az árfolyamkockázatokra is folyamatosan figyelmeztessen.

Hozzátette: a felelőtlen költségvetési politika miatti magas hiány elszívta a forrásokat, így értelemszerűen külföldről kellett forrást szereznie a magyar bankrendszernek. Jelezte azt is, hogy a lakosság közép távú euróbevezetéssel kapcsolatos bizalma is táplálta a devizában való eladósodást, miközben a fiskális politika miatt elvétettük az euróhoz való közeledést.

portfolio.hu