Az Európai Központi Bank felmérései szerint, 2009 utolsó negyedévében sem következett be a árva várt banki fordulat a hitelezések tekintetében. 3 havonta 118 eurózónabeli nagy bank bevonásával végzik a vizsgálatot, a tavaly novemberi jelentésben reménykedtek, hogy a 2007 második féléve óta megszokott trend visszafordul, vagy legalábbis stagnál.

Több pénzintézet szigorúbb hitelezési feltételeket jelent be, és sokkal kevesebb az enyhítő feltételekről szóló bejelentés, de a várakozás hiába, a fordulat elmaradt.

A pénzügyi szektorokon kívüli vállalati hitelek esetében három százalékkal többen voltak az előbbiek, mint az utóbbiak. Kevesebb, így jobb az arány a gazdaság fellendülése szempontjából, mint az előző 6 hónapi kimutatásban szereplő 8 százalék. Az ECB szakemberei mégis felhívták a figyelmet, hogy a mostaninál sokkal nagyobb volt a harmadik negyedévi javulás, mivel 2009 második felében a szigorítók 21 százalékos többségben voltak.

A háztartási hitelekben is egyre kevesebben döntenek a szigor mellett, a legnagyobb változás a lakáshitelek esetében látható, a fogyasztási hitelek terén már nem annyira érzékelhető, az előbbinél a 14 százalékos szigorítók száma 3-ra esett vissza, az utóbbinál 3 százalékos visszaesés érzékelhető, vagyis 13 százalék helyett már csak 10 százalék a szigorítók száma, így a fellendülést nem a magánfogyasztás hajtja még egy ideig.

Az előző optimista jelentésnek teljesen ellentmondva, az idei első három hónapban úgy tűnik romlani fog a helyzet, vagyis a még keményebb szabályokat alkalmazók tábora négy százalékra is nőhet, így még várni kell a szabályokon lazítók felülkerekedésére.

Az ECB a felmérése folyamán első alkalommal rákérdezett a bankok 12 havi várakozására, a bankok azt várják, mint negyed éven belül. Ez alól a háztartásoknak nyújtott hitelek képeznek kivételt, a most folyó 3 hónapra, csak kis javulást várnak a bankok, 5 százalékról két százalékra esett vissza a 2009 utolsó negyedévében a feltételek romlásával számolók száma. 12 hónap alatt viszont várhatóan több bank enyhít hitelezési feltételein, mint amennyi szigorít.

A bankok általános szigorításának indoklásában már nincs akkora szerepe a válságos időkben meghatározó kockázati tényezőknek, az általános gazdasági mozgás, a pénzügyi szektorok egyedi kilátásai, vagy a fedezetek kérdése, így már nem olyan könnyű a bankszektorok speciális megítélése.

A válaszok kiértékelése alapján a piaci hitel források elérhetősége , és a likvidáció terén érzékelhető javulás elősegítette az utolsó negyedév hitelfelvételi feltételek enyhítését, bár nem akkora mértékben, mint az előző felmérésben remélt volt, a tőkepozíciók javításának terhei viszont szigorításokat hoztak. A felmérésből kiderül, hogy a kisebb és a nagyobb cégeket egyformán érintette a vállalaton belüli hitelezések szigorítása, de hosszabb időtartamú hitelezés esetében kisebb a szigor, mint a rövid távú kölcsönök igénybevételekor. Ebben a szegmenseben még mindig rossz a hitelezési arány, nyolc százalékkal több bank tapasztalt visszaesést, emelkedés helyett, bár ez sokkal jobb a harmadik negyedévben történt 20 százalékos csökkenésnél.

A pénzintézetek a közeljövőben leginkább a kkv-k hiteligénylésére számítanak, mind inkább a nagyokéra, az adatok szerint a kkv-k keresletcsökkenéséről az első negyedéves 40 százalékról 4 százalékra csökkent az év végére, a nagyoknál csak 18 százalék lett a 28 százalékból.

A kis hitelkeresletet a visszafogott beruházásokkal, és a felvásárlók, illetve a fúziók hiányával magyarázzák, de az értékelők szerint a kedvező piaci feltételek miatt a kis vállalatok jelentős része a részvény, és a kötvénykibocsátás mellett döntött.