Láthatáron a pozitív adóslista?


A magyarországi bankok negatív besorolásán segítene, ha a hitelfelvevőknek átláthatóbb feltételeket szabnának, és a rossz adósok többletköltségei nem az időben fizetőket terhelné. Ezzel megszűnhetne a hitelek átárazásában a fűnyíró elv.



Pozitív változást jelentene a banki ügyfeleknek a pozitív adóslista bevezetése- ezt szerte a világon alkalmazzák, ami tulajdonképpen egy pozitív listás hitelinformációs rendszer működését jelenti. A válság kirobbanása előtt is kedvező lett volna egy ilyen lista, mivel a fizetőképes adósok így jobb feltételekkel jutottak volna hitelhez, a mérleg másik oldalán tartózkodó ügyfelek pedig nem ugrottak volna bele számukra drága hitelkonstrukciókba, így most elkerülhető lenne számukra a fizetésképtelenség, és nem kerültek volna fel BAR- listára.



A fent felsorolt kedvező szempontok tükrében érdemes elgondolkoznia a hazai bankoknak is a pozitív adóslista bevezetéséről. A pénzintézet kockázatközösséget alkot az ügyfelekkel a hitel kihelyezésekor, így elkerülhető, hogy a fizetőképes adós ne viselje a fizetni képtelen ügyfél kockázatát. Németországban, Angliában, Írországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Norvégiában és Olaszországban alkalmazzák a pozitív listát, mely alkalmazásának a bevezetésével megnövelték az adatvédelmi garanciákat, korlátozták a listák marketing célú felhasználását és szigorítottak a személyes adatok elérhetőségén.

Az Unióban  a sikeres hitelinformációs rendszer változatossága megerősíti azt a tényt, hogy az adatvédelmi előírások megfelelő garanciával segítik a pozitív listás hitelinformációs rendszer funkcionálását.

Hét bő év

A válság előtti fellendülés időszakában a bankok rengeteg kedvezményes újdonsággal rukkoltak elő az ügyfelei részére, kirívó esetben akár a lakás 95 %- át is dotálták. Az akciós kamatok is ide tartoztak, mely pár hónap elteltével a piaci kamattal futott tovább. Az ügyfelek törlesztőrészlete a számos kedvezménnyel egyenes arányban megemelkedett. A kamatok lejártával az árfolyamváltozásból eredő többletkiadás megemelte a terheket. A válság kirobbanása után pedig az eladósodott ügyfelek költségeit a bankok továbbhárították, kifejezetten a jó ügyfeleket megcélozva ezzel.

A pénzintézetek átárazták a hitelportfóliójukat, a kamatok és kezelési költség megemelésével. Ebben az esetben valóban előrelépést jelentene a pozitív adóslista a jó adósoknak, akiknek így nem kéne több terhet vállalniuk a bajba jutott ügyfelek révén. Minél rizikósabb egy befektetés, annál drágább. Amennyiben az ügyfeleket az adott kockázati szintjükhöz sorolják be, úgy a bank megfelelő árazást tud alkalmazni, így a kockázattal sújtott jövedelmezősége változatlan marad.


Kinek éri meg a pozitív adóslista, és miért?

A listával a bankok is felmérhetik az ügyfeleiket, így átláthatóbbá válik a rendszerük, ebből kifolyólag az ügyfelek számára is egyszerűbbé válik a hitelek közti kiigazodás.
Ez a vállalati ügyfelek esetében egyszeri díjat és kamatot jelent, a lakossági ügyfelek pedig a számos feltétel helyett ( akciós/ nem akciós kamat, szerződéskötési díj, hitelbírálati díj, kezelési költség) választhatnák az egyszeri jutalékot és az éves kamatot.

A lista arra elegendő, hogy a pénzintézetek ne fűnyíró elv szerűen árazzák át a hiteleket, hanem rögtön szerződéskötéskor az ügyfelek képességeihez igazítsák a hitelkeretet.

Azok a bankok, melyek bejáratott, fizetőképes és sok ügyfelet tudhatnak magukénak, nem biztos, hogy érdekükben áll létrehozni egy pozitív adóslistát, de magának a bankrendszerre és az ügyfelekre kedvező hatással lenne egy ilyen lista megvalósítása és alkalmazása.

 

 
-