Keveset tudnak a bankok az ügyfelekről, emiatt nagyobb kockázatot vállalnak a hitelkihelyezésnél, ez pedig drágítja a kölcsönöket. A Magyar Bankszövetség így azért lobbizik, hogy - több más országhoz hasonlóan - Magyarországon is létrejöjjön az úgynevezett pozitív adóslista. Jelenleg ugyanis csak a rossz adósok szerepelnek a Központi Hitelinformációs Rendszer adósnyilvántartójában (BAR), az így hozzáférhető információ azonban gyakran kevés ahhoz, hogy a bankok érdemben el tudják bírálni a kölcsönök kockázatát.

"Ha jövedelemigazolást hoz az ügyfél a hitelkérelméhez, csak az a biztos, hogy az azon szereplő összeg nem egyenlő a jövedelmével: vagy több vagy kevesebb" - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által szervezett konferencián. A bankok pedig tudván, hogy sok minimálbérre bejelentett munkavállaló kap fizetést egyéb módon, gyakran pozitívan bírálják el az alacsony jövedelműek hitelkérelmeit is.

Csakhogy egyre több család kerül meglévő hitelei miatt nehéz anyagi helyzetbe, amelyet újabb kölcsönök felvételével próbál rendezni. "Szociális szempontból szerencsésebb lenne, ha az ilyen családok már nem vennének fel kölcsönt. Ha ugyanis nem tudják törleszteni a részleteket, könnyen az utcára kerülnek, ami számukra tragikus következményekkel járhat, az államnak pedig mind nehezebb gondoskodni róluk" - mondta a lapnak Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára.

A PSZÁF nyár végén publikált tanulmánya szerint az euróövezet több országban van ilyen nyilvántartás, és ezeken a helyeken a lakáshitelek és a fogyasztási euróhitelek THM-je 2,45 százalékkal alacsonyabb, mint Magyarországon. A bankok ugyanis a jó adósoknak a mérsékeltebb kockázat miatt kisebb, a rosszaknak nagyobb kockázati felárral adhatnának hitelt. Ilyen differenciálás azonban Magyarországon jelenleg csak azoknál a pénzügyi vállalkozásoknál van, amelyek BAR-listásoknak is adnak kölcsönt. Így például a jelzáloghitelezési piacon nemrég debütált Aegon Hitel a negatív listán szereplőknek 2,1-2,2 százalékkal magasabb THM-mel ad hitelt.

A probléma komolyságát jelzi, hogy a Miniszterelnöki Hivatal, az igazságügyi és a pénzügyi tárca, a Magyar Nemzeti Bank, az adatvédelmi biztos hivatala és a bankszövetség készít egy tanulmányt e témában. A szakmai vitaanyag azt vizsgálja, hogy a pozitív adóslista mennyire csökkenhetné a szociálisan nehéz helyzetbe kerülő családok túlzott eladósodását. Ezzel ugyanis nemcsak ők, hanem a jó adósok is jobban járhatnak.
A bankszövetség egyébként már évek óta szeretné megvalósítani a pozitív adósnyilvántartást. "Két-három éven belül látok reális lehetőséget arra, hogy bevezethessük a rendszert" - mondta lapnak Erdei Tamás.

Ez azonban csak akkor lehetséges, ha sikerül meggyőzni az adatvédelmi biztost, aki azonban a személyes adatok védelmére hivatkozva ellenzi az ötletet. "Nem hinném, hogy egy-két fillérért az állampolgároknak le kellene mondaniuk egy alkotmányos alapjogról" indokolja ellenállását Péterfalvi Attila, hozzátéve, eddig egyetlen olyan tanulmányt sem mutattak be neki a bankok, amely kellőképpen megindokolta volna a pozitív adóslista szükségességét

Forrás: privátbankár