Az MTI értesülése szerint a pozitív hitellistások adatszolgáltatása önkéntes lesz. Az adatokat a rendszer öt évig fogja nyilvántartani, a rendszer lezárását követően. 

A pozitív adóslista létrehozását októberben kezdik meg a bankok önkéntes alapon. Több hitelintézet csatlakozott első körben a kezdeményezéshez, de mivel az adatvédelmi biztos nem támogatja, így csak saját belső módon tehetik ezt meg.

A magyarországi bankok negatív besorolásán segítene, ha a hitelfelvevőknek átláthatóbb feltételeket szabnának, és a rossz adósok többletköltségei nem az időben fizetőket terhelné. Ezzel megszűnhetne a hitelek átárazásában a fűnyíró elv.

Keveset tudnak a bankok az ügyfelekről, emiatt nagyobb kockázatot vállalnak a hitelkihelyezésnél, ez pedig drágítja a kölcsönöket. A Magyar Bankszövetség így azért lobbizik, hogy - több más országhoz hasonlóan - Magyarországon is létrejöjjön az úgynevezett pozitív adóslista. Jelenleg ugyanis csak a rossz adósok szerepelnek a Központi Hitelinformációs Rendszer adósnyilvántartójában (BAR), az így hozzáférhető információ azonban gyakran kevés ahhoz, hogy a bankok érdemben el tudják bírálni a kölcsönök kockázatát.

"Ha jövedelemigazolást hoz az ügyfél a hitelkérelméhez, csak az a biztos, hogy az azon szereplő összeg nem egyenlő a jövedelmével: vagy több vagy kevesebb" - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által szervezett konferencián. A bankok pedig tudván, hogy sok minimálbérre bejelentett munkavállaló kap fizetést egyéb módon, gyakran pozitívan bírálják el az alacsony jövedelműek hitelkérelmeit is.